Karácsony története - Kabiri Szőnyegház

Karácsony története

Forrás: Múlt-kor

A karácsonyt, amelynek latin neve Nativitatis Domini, Natalis Domini (Az Úr születése), a nyugati kereszténység december 25-én, a keleti január 7-én ünnepli. A húsvét mellett ez a kereszténység teológiailag második legnagyobb ünnepe, egyben világszerte a szeretet, az öröm, a békesség, a család, az otthon napja. A keresztény tanítás szerint Jézus Krisztus Szűz Máriától született Betlehemben, s ennek időpontja – melyet Dionysius Exigius apát számított ki az 5. században – lett az egész földkerekségen általánosan elfogadott időszámítás kezdőpontja. A karácsony szó gyökere valószínűleg a latin incarnatio (megtestesülés), más felfogás szerint a szláv jövevényszavaink legősibb rétegéből származó, a téli napfordulóra utaló korcun (átlépő) igenév. E szóval a magyaron kívül csak a keleti szlovákok, a máramarosi ruszinok és a huculok jelölik az ünnepet. A magyarban él a “két karácsony” kifejezés is: a “nagykarácsony” napja december 25., a “kiskarácsony”, vagyis az újév napja január 1.

christmas-1875877_960_720.jpg

Mivel az evangéliumok nem nyújtottak támpontot Jézus pontos születésnapjának megállapításához, kezdetben azt többféle időponthoz kötötték, majd évszázadokig január 6-án, vízkeresztkor ünnepelték. A karácsony időpontja a 325-ben tartott niceai zsinaton különült el a vízkeresztétől, és került át december 25-re. (Az ortodox keresztényeknél szintén december 25. a dátum, amely a Julián-naptárnak a Gergely-naptárhoz viszonyított késése miatt esik január 7-re.) Az abban a korban népszerű Mithrász-kultuszban ugyanezen a napon ünnepelték a Napisten születésnapját és a sötétség feletti győzelmet, ami alkalmat és lehetőséget teremtett a kereszténységnek a pogány ünnep ellensúlyozására, egy új eszmeiséggel való felváltására.

Karácsony napját négyhetes adventi (Úrjövet) időszak előzi meg, ennek első vasárnapjával kezdődik az egyházi év. A karácsonyi ünneplés december 24-én a szentestével, karácsony vigíliájával veszi kezdetét, amelyen régi hagyomány szerint virrasztottak, böjtöltek és imádkoztak, e hagyomány nyomai maradtak fenn az ilyenkor feltálalt halételekben. A karácsony katolikus liturgiájának sajátossága a három szentmise: az éjféli mise, a pásztorok miséje és a karácsonyi ünnepi szentmise. A liturgiamagyarázat szerint az éjféli mise Jézus (az Ige) örök születését, a hajnali pásztorok miséje a megtestesült Ige földi születését, az ünnepi mise ezekkel együtt az ember kegyelmi újjászületését ünnepli.

Betlehem-a-szívekben-1.jpg

A pápa karácsony napján délben ünnepi Urbi et Orbi (a városnak, azaz Rómának és a világnak szóló) áldást ad a vatikáni Szent Péter-bazilika erkélyéről. Karácsony ikonográfiájának központi témája a jászolban fekvő újszülött Jézus szüleivel, Máriával és Józseffel. A katolikus templomokban karácsonykor megtalálható betlehemi jászol állításának szokása Assisi Szent Ferenctől ered, aki 1223-ban az éjféli misére egy barlangot rendezett be. A protestáns egyházak karácsonya puritánabb a katolikusénál, templomaikat ekkor sem díszítik fel. A karácsonyfa-állítás a 17. századtól, német területről terjedt el, a karácsonyi ajándékozás a kezdetektől szokásos. A hagyományos magyar paraszti kultúrában a népszokások közé tartozik a betlehemezés, a paradicsomjáték, a kántálás és a vacsora.

udvozlokartya

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: pinterest
Pinterest

Afganisztán – egy varázslatos ország a háború fogságában

Miközben a világon soha nem látott mértéket ölt a turizmus térhódítása és olyan országok és tájak is elérhetővé válnak, amelyek korábban évtizedekig nem, vagy csak komoly kockázatot vállalva voltak látogathatók, továbbra is vannak „érinthetetlen” országok. Ilyen Afganisztán, amelyről most egy több mint 30 éve Magyarországon élő afgán származású üzletember, Jamal Abdul Naser mesél.

Tovább olvasom »
Érdekesség
kabiri-szonyeg

A főbb színek jelentése

Forrás: Csillámvilág Most nézzük át az összes főbb színt, mit is jelentenek: A színek jelentése kultúránként különbözhet, vagy akár egyezhet is. Elmondhatjuk, hogy minden színnek van pozitív és negatív szimbolikája is. Hatásuk, és az általuk felébresztett érzelmek függnek az adott szín árnyalatától, és persze nagyban személyiségünktől, hangulatunktól is. Fehér A szín hiánya. Világosságot, tiszteletet, tisztaságot,

Tovább olvasom »
Egyéb
kabiri-szonyeg

Fejezetek a keleti szőnyeg igaz történetéből VIII

A képek rejtélye. A minta és szín fontos része a szövők életének.Ösztönösen dol- goznak,öntudatlanul merítenek a szájhagyomány útján terjedő tradíciókból,.és egyben természetes szépérzékükre hagyatkoznak, amikor ezeket a gyönyörű szőnyegeket létrehozzák. Ám a szövés élő művészet is,amely éppúgy jellemző készítőjére is. A szövés ősi művészete igen gazdag jelképrendszert és motívum- világot hordoz magában;ez főként a nyugati

Tovább olvasom »

A keleti szőnyegek mintavilága

Ha az lenne a célunk, hogy itt számba vegyük a kézi csomózású keleti szőnyegek (magyarországi szóhasználatban leggyakrabban perzsa szőnyegek) valamennyi alapanyagát, minden alkalmazott szövött eljárását, valahány csomózási technikáját, az összes színezék eredetét, fajtáit és a színezés módszereit, nem lenne egyszerű a dolgunk, de megvalósíthatnánk. Azonban ezen a felületen e szőnyegek varázslatos motívumai minden variációjának bemutatása

Tovább olvasom »
Scroll to Top

Keresés