Fejezetek a keleti szőnyeg igaz történetéből VI - Kabiri Szőnyegház

Fejezetek a keleti szőnyeg igaz történetéből VI

Kunvári Úr elvarázsolt csodatollából:

Hihetetlen,de a törzsi viszonyok között élő embereknek még manapság sincs bankszámlájuk.Ehelyett raktáron halmozzák fel szőnyegeiket, melyekből bármikor pénzt-tőkét tudnak kovácsolni.A szőnyegkészítők nem azzal a szándékkal dolgoznak,hogy munkájuk eredményét annak elkészülte után azonnal értékesítsék.A szőnyegeket rendszerint megtartják,összecsavarva félreteszik legalább 10 évre,mielőtt végleg megválnának tőlük. A városi származású szőnyegek esetében egészen más a helyzet.

iranian-woman-weaving-persian-rugs-nazmiyal-antique-rugs.jpg.optimal

Ezeket nem otthon készítik,hanem üzemekben,pontosabban:műhelyek- ben.Ezek a szőnyegek kimondottan eladásra készülnek;színüket,méretü- ket ,kivitelezésüket a kor divatja határozza meg. A szövőmunkások egy ellenőr felügyelete alatt dolgoznak,akinek az is feladata lehet,hogy a szövőszék előtt sorban ülő munkásoknak diktálja a mintát.Avatatlan fül úgy érzékeli a felügyelő „vezérlő beszédét”, mintha énekelne….Ám a szöveg ritmikusan kb.így szól:”egy piros-három- sárga-egy kék”Ha az ellenőr bizonyos területen hibásnak minősíti a munkát:kibontatja és újra kötteti őket. A szőnyegkészítők legfelső osztályába a valódi mesteremberek tartoznak.

6045132933_81c2336709_b

Ők is a városban dolgoznak,de szövőszékeiket otthonukban vagy saját műhelyükben állítják fel.Munkájuk eredményét megilleti a műalkotás megjelölés;gyakran a saját kézjegyükkel is ellátják a szőnyeget, Ezekért borsos árat kérnek a piacon.A munka hosszadalmas és időigényes.Évekbe telik amíg egy szőnyeg elkészül.Ennek ellenére a szövőmunkások/munkásnők/bére igencsak szerénynek mondható. A kereslet viszont még mindig megelőzi a kínálatot:az árak rendíthetet- lenül szöknek a magasba. /folytatjuk/ Kunvári Antal

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Egyéb
kabiri-szonyeg

Tudnivalók a ruhamolyról

Forrás: Origo A ruhamolyok annyira nem esznek ruhákat, hogy egyáltalán nem is táplálkoznak – miután kifejlődtek, párzanak, a nőstény petét rak, és elpusztul. Valójában a lárváktól kell féltenünk a szőnyegünket, ruháinkat. A ruhamolynak (Tineola bisselliella) nincs túl fényes élete: teljes kifejlődése után egyetlen célja az, hogy párosodjon, majd a nőstény lerakja petéit, és elpusztul. Nem

Tovább olvasom »
Egyéb
kabiri-szonyeg

Mi a titka a KABIRI Szőnyegáruház tartós sikerének?

Különlegesség? Egyediség? Mi a titka a KABIRI Szőnyegáruház tartós sikerének? Telefoninterjú a KABIRI Szőnyegáruház PR-menedzserével: „A kérdésre többféle válasz adható. Úgy ítélem meg-pár hónapos közvetlen tapasztalatom alapján- hogy a szőnyegáruház menedzsmentje,elsősorban a cég vezetője és tulajdonosa JAMAL igazgató tevékenységében, működésében ,kommunikációjában a mai világban talán kissé konzervatívnak tűnő erkölcsi értéket tart legfontosabbnak, prioritásnak,a megbízhatóságot! Ebből a tulajdonságból fakad eredményének túlnyomó része, továbbgördítve az

Tovább olvasom »
Egyéb
kabiri-szonyeg

Perzsia bemutatása

Forrás: Wikipédia A perzsák (perzsa: پارسیان) azon iráni népek közé tartoznak, akik anyanyelvként a perzsa nyelvet beszélik. Ők a mai Irán lakosságának mintegy 61-65%-át teszik ki. Az Irán az “árja” szó többes száma és indoiráni népeket jelent. A mai Irán lakossága erős keveredés eredménye.[23] 1935 előtt nyugaton Perzsia néven hívták az országot és állampolgárait hivatalosan perzsáknak nevezték. A perzsákat – antropológiai sajátosságaikat tekintve – a középmagas termet, többé-kevésbé sötét

Tovább olvasom »
Scroll to Top

Keresés