Blog

Kunvári úr ötödik álombeli utazása ismét elviszi az olvasókat meseországba!

Számtalan legenda bizonyítja,hogy a perzsa nép szívében mennyire különleges helyet foglalnak el a szőnyegek. Egy monda szerint egy perzsa főúr sok száz évvel ezelőtt gazellára vadászott az erdőben,amikor hirtelen nagy vihar kerekedett;egy földműves házában talált menedéket. amíg ott tartózkodott,beleszeretett a gazda lányába. Meg is kérte a lánya kezét,mielőtt elhagyta volna a házat. A parasztgazda a vendég nemesi származása ellenére ki- kötötte,hogy akkor adja áldását a frigyre,ha a férfi előzőleg kitanul egy mesterséget.Hazatérve megkérte az udvari takácsokat,tanítanák meg mindenre,amit tudnak. Így sikerült elsajátítania a szőnyegszövés művészetét, és elnyernie a leány kezét. 

Vidéken ma is a házasulandó vőlegény szülei szívesen veszik,ha megbizonyosodnak arról,hogy jövendőbeli menyük jó háziasszony lesz:a házassági tárgyalások során a menyasszony apja bemutatja azt a szőnyeget,amit leánya, mint hozományt készít/ett/ magának,hangsúlyozza annak mesterégbeli és művészi értékeit,ezzel lánya jellembeli tulajdonságaira is utalva.Így a szőnyeg az ara házassági diplomája is egyben. Miután a lány férjhez ment,az első néhány évben ideje nagy részét arra fordítja,hogy szőnyegeket készítsen otthona és gyermekei számára.Egymásra terített szőnyegekből készül az ágy,a szőnyeg földre terítve asztalként szolgál, de párnákat és zsákokat is varrnak belőle. 

A törzsi közösségekben és falvakban a gyerekek már négyéves koruktól részt vesznek a szőnyegkészítés munkálataiban.Hatéves korukra-addigra ellesik anyjuktól a „tudományt”-a szövőszék előkészítésében is segítenek már készek arra,hogy első kis szőnyegükhöz hozzákezdjenek. A korai „munkábaállás”Európában negatív megítélés alá esik,ám Keleten ezt a tanulási folyamat részének tekintik.Valóban,mint művészi képzés,a szőnyegkészítés megtanulása nem sokban különbözik attól,amikor egy európai gyermek zongoraleckét vesz,vagy tánciskolába jár.