A hímes tojás hagyománya - Kabiri Szőnyegház

A hímes tojás hagyománya

Forrás: debrecen.imami.hu

A magyar nyelvterületen háromféle tojásdíszítés ismert: a méhviasszal írott, a levélrátéttel és a karcolással díszített.

81077

Ezek közül a karcolással történő díszítés a legrégibb. (Kivéve az Alföldet, ahol 50-100 évvel ezelőtt csak elvétve lehetett díszített – karcolt – tojást találni.) A karcolásos díszítő mód kizárólag az avarokoz köthető, de már Krisztus előtti időkből is került elő vésett tojás.

Akár milyen primitív díszítés volt ez, mégis a mai hímes tojás ősének tekinthető.A karcolásos díszítési mód ősi örökségünk. Nemzeti vallási és szerelmi vonatkozású díszítések főleg a karcolt tojásokon fordulnak elő a legtökéletesebben a múlt század végétől.

Írott tojás

Készítésénél viaszlevonásos technikát kell alkalmazni. Ennek lényege, hogy a tojás felületére viasszal mintát kell rajzolni, majd a tojást egy festékes lébe helyezve megfesteni. A megfestett tojásokon a meleg hatására a viasz fellazul, amelyet egy puha rongy segítségével könnyen ellehet távolítani.

Az íráshoz, tojásíráshoz szükséges felszerelést otthon is elkészíthető. Szükség van egy 10-15 cm hosszú, ceruzavékony botocskára vagy kifaragott fára; ha faragjuk, egyik végén a feje valamivel vastagabb lehet, mint a nyele. Ez után fémből egy kis csövecskét készítünk. Ennek anyaga régen a piparéz volt, mint legvékonyabb és legtartósabb fém; ma helyébe a fogpaszta, borotvakrém tubusát vagy a cipőfűzőzsinór végén a pléhfoglalatot használjuk. A 15-20 mm hosszúra és 4-5 mm szélesre kivágott fémlapocskát rácsavarjuk egy tűre, majd a tűt kihúzzuk belőle.

Kívánatos, hogy a kis fémcső minél vékonyabb legyen, mert így szépen lehet vele írni. Ezt a csövet beerősítjük a pálcika fejébe, a nyélre merőlegesen. A beerősítés úgy történik, hogy a pálcika fejét vagy kifúrjuk és a csövecskét beledugjuk, vagy a pálcikát meghasítjuk és a csövet a hasítékba illesztjük, majd mindkét esetben cérnával a fejhez rögzítjük.

A csövecskén egy lószőrt is áthúzunk, hogy a híg viaszt vékonyan és egyenletesen engedje a tojás felületére. Ezzel elkészült a tojásírás szerszáma, a kesice. Több kesicét is jó készíteni, hogy amint az egyikben a viasz megfagy, a másikkal folytathassuk az írást.

160324_fokuszban_husveti_himestojas01

Az írásra használt méhviasz megolvasztására egy vagy több kis fémedényt vagy kis cserépedényt tartunk, bennük a kesicék fejével. A megolvadt viaszba egy kis kormot keverünk, hogy az írás szürke nyomát munka közben szemmel tudjuk tartani.

Tojás írás

Lehetőleg nagyméretű, vastaghéjú tojást használjunk. A forrástól számítva, lassú tűzön 30 percig főzzük. Ha a vízbe teszünk pici sót, a héja kevésbé reped meg. ( A hosszan főzött tojás nem romlik meg, mert a belső része lassan kiszárad, és összezsugorodik. Ha a tojásokat langyosan tartjuk, a viasz könnyebben ráolvad.

Az írás úgy történik, hogy a tojást bal kézbe vesszük és jobb kézzel írni kezdjük a hímet, a hímeket. Először a tojás felületét beosztjuk: hosszában két körvonallal négy cikkre, majd ezekre merőlegesen, mint az egyenlítő a földgömbön, egy vonallal összesen nyolc háromszöghöz hasonló félcikkre osztjuk. Vannak olyan hímek, amelyeket további vonalakkal tizenhat mezőre kell osztani, nagy ritkán viszont van néhány olyan hím is (pl. a vesztett utas), amely beosztást egyáltalán nem igényel.

Az írás befejezése után a tojások számára festőt készítünk. Régen növényi festékeket használtak, ma már a bolti festék a jellemző. A tasakjára írt utasítás szerint a tojások számának megfelelő nagyságú edényben készítjük el.

A tojásokat beletesszük és kellő ideig benne hagyjuk, közben néhányszor megforgatjuk. A festék a viasszal írt hímeket kivéve a tojások felületét pirosra festi. A festékből kivéve a tojásokat megszárítjuk és meleg, puha ronggyal áttöröljük. A törlés eltávolítja a viaszt, és az írások a tojás felületén fehéren maradnak. Egy kis szalonnával átdörzsölve, a tojások fényesebbek lesznek, de utána a fölösleges zsiradékot le kell törölni róluk.

Gyimesi hímek

Karcolt vagy vakart tojás

Az egyszínűre festett tojást hegyes szerszámmal, például tűvel vakarva, karcolva díszítjük. A motívumok többnyire a hímzésmintákból kerülnek ki.

A tojás berzselése

A megfőzött tojásokra apró levélkéket (például petrezselyem levél) helyezünk eres oldalukkal felülre fektetve, majd gézzel vagy cérnával rögzítjük. Így tesszük a festőlébe, ahol 1-2 órát hagyjuk. A festékből kivéve a levél kontúrja és erezete szépen látszani fog.

A maratott, vagy más néven metszett tojás

Az egy színre (általában hagymahéjjal) megfestett tojást megszárítják. Amit hagymahéj színűre szeretne hagyni az alkotó, azt a részt befedi viasszal. Ezután a tojás mondjuk piros festékbe kerül. Száradás után, amit pirosan szeretne hagyni, azt újra befedi viasszal. A tojás bizonyos részei tehát nincsenek viasszal befedve. A tojást ekkor ecetbe (régen savanyú káposzta levébe) kell helyezni.

FONTOS! Kifújt tojás lyukacskáit be kell tapasztani viasszal, különben “megeszi” a tojást az ecet, gyakorlatilag lebontja! A viasz végső leszedésekor a két lyukról is eltávolítjuk a viaszdugót. A savas kémhatású folyadék leszedi a festéket, és a tojás eredeti, festetlen színe lesz látható. Ez nagyon időigényes munka.Erdélyben régen ez volt a fő díszítési mód, szerencsére ma is él.

Húsvét024

Patkolt tojás

A hagyomány szerint a tojáspatkolást unatkozó patkolókovácsok találták ki, hogy szabadidejükben ezzel bizonyítsák szakértelmüket és kézügyességüket. A vasalatok mintáit egy ólomlemezből vágja ki a patkolómester, majd óvatosan felszegezi őket.

Áttört, csipkés tojás

A tojást kifújjuk. Ezután először a mintát viasszal a tojáshéj felületére írjuk, utána pedig speciális eszköz segítségével átkell fúrni a törékeny héjat.

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Egyéb
kabiri-szonyeg

Fejezetek a keleti szőnyeg történetéből IV.

Ismét folytatódnak Kunvári Úr mesés kalandjai álomországban! A keleti szőnyeg egyik legfontosabb „őshazája”IRÁN. Bizony az ország zord tája a világnak.A hőmérséklet ezen a kopár száraz vidéken a perzselő hőség és a fagyos hideg között váltakozik.Emiatt a városok,falvak /a csapadékigényt a hóolvadás és kiépített öntözőcsatornák biztosította/oázisok környékén alakultak ki,ahol a földet könnyen meg lehetett művelni. Viszont

Tovább olvasom »
Egyéb
kabiri-szonyeg

Ismerjük meg a kelimeket!

A kelimek, más néven kilimek szőttes szőnyegek, és egyéb használati tárgyak. Ezek a nomád életformával kapcsolatos textilek más és más kultúrákban is fellelhetőek – mindenhol, ahol csak a szövés technikáját ismerték. Ősi, évezredeken átívelő motívumok kelnek életre a napjainkban szőtt, színes darabokon. Hová ajánljuk? Tán közhelyesnek hangozhat, de mindenhova! Szinte elképzelhetetlen egy lakást otthonosan berendezni

Tovább olvasom »

Mitől lesz nyári hangulata a helynek, ahol élünk?

Textíliák, vörös, tégla, narancs – terítők függönyök és drapéria. Asztaldísz, és alátét, hurkapálca, gyékény, mediterrán színek Nád sötétítők, vagy gyékény Sok sötétzöld levelű viaszos vagy örökzöld növény, tuja, teraszon, kertben, lakásban Természetes díszítő anyagok A konyhában érdemes díszként is hangsúlyozni mediterrán elemeket: olívabogyó, olívaolajak, stb. Tekintse meg termékeinket a weboldalunkon: http://www.kabiriszonyeghaz.hu/

Tovább olvasom »
Egyéb
kabiri-szonyeg

Afgán hangszer – a rabab

Forrás: Diana oriental dance, Brauer-Benke József A rabab egy lant szerű, Közép-Afganisztánból származó hangszer. A rabab főleg a következő klasszikus zenék hangszere: pashto, tadzsik, török, kashmír, azerbjdzsán és iráni kurd. A rabab Afghanisztán két nemzeti hangszeréből az egyik. A rabab egyetlen eperfa törzsből kifaragott alsó részét kecskebőr membrán fedi. 3 dallam húrja van, 2-3 ritmus

Tovább olvasom »
Scroll to Top

Keresés