A szőnyegek csomózási technikái - Kabiri Szőnyegház

A szőnyegek csomózási technikái

A górcső alá vett közép-ázsiai területeken két fő típus alkalmazásával csomózzák a láncfonálra a csomózásra használt fonalat.

Kézzel készített szőnyegek csomózási technikái

I. Szimmetrikus csomózás

A górcső alá vett közép-ázsiai területeken két fő típus alkalmazásával csomózzák a láncfonálra a csomózásra használt fonalat. Az egyik típus a szimmetrikus vagy másképpen gördesz (más néven – eredete után – török). A szimmetrikus, „gördesz” (török) csomózásra jellemző, hogy két láncvonalat körülölelve, középen bújik föl a gyapjúszál, ezáltal megalkotva a bársonyos felületet alkotó elemét.

Ezt a csomózást inkább a nomád szőnyegkészítők kedvelik. Viszonylag laza, nagyobb területet igénylő csomókat eredményez. A fenti ábrán látható, hogy a csomókat alapvetően két láncfonal köré kötik, viszont ez nem tekinthető kizárólagos szabálynak. Az alábbi ábrán a szimmetrikus csomózás egy másik változatát, a dzsufti vagy dupla csomózás-i technikát láthatjuk, amelynél – jellemzően egyes perzsa (iráni) területeken – négy láncfonalat átölelve készülnek a csomók. A négy láncfonalat átölelő dupla csomózás célja nem más, mint a termelés növelése, ezzel a technikával ugyanis felére csökkentett csomószámmal, majd 50%-al csökkenthető a munkaidő.

3wr

Természetesen ezzel a munkamódszerrel nem kerülhetők ki a minőségre kifejtett negatív hatások, hiszen a csomószám drasztikus csökkentése például negatív hatással lehet a kopásállóságra is. A dzsufti csomózás (általában a 4 láncfonalat átölelő technika) nem nevezhető elterjedtnek, leginkább a perzsa (iráni) Horászánban és Kirmánban alkalmazzák.

A különböző technikával készült dzsufti vagy dzsuftiszerű csomókat – a fenti jobb oldali ábrán látható módon – szinte mindig ugyanazon láncfonalak köré kötik az egymást követő sorokban. A szimmetrikus csomózás egy kevésbé elterjedt, de az üzbég, kazah, kirgiz és észak-afganisztáni szőnyegkészítők által jól ismert fajtájánál a csomókat a dzsuftival szemben nem az egymás melletti láncfonalakra kötik és nem 4 láncfonalat átölelve. Az alábbi ábrák jól szemléltetik, amint a csomózásnál minden második láncfonalat kihagyják.

3

Ezzel a módszerrel az egyik sorban az első és a harmadik, míg a következő sorban a második és negyedik láncfonalakra kerülnek a csomók. Míg a dzsufti csomózásnál láthatjuk, hogy az egymás utáni sorokban jellemzően ugyanazon láncfonalpárokra kötik a csomókat, egyes afgán, türkmén és kurd területeken – a fenti két ábrán megszemlélhető – eltolt (más néven átlós) csomókat alkalmaznak. A másik csomózási típus az aszimmetrikus vagy másképpen szenné (eredete után – perzsa). A korábban használt török és perzsa megnevezések azonban teljes zavart kelthetnek a keleti szőnyegeket kedvelő, de mélyebb ismeretekkel nem rendelkezőkben, ugyanis már évszázadokkal ezelőtt mindkét típus gyökeret vert az említett földrajzi területeken.

Ebből következően nem kell zavarba esni, ha pl. a perzsa Szenné városában készült szőnyegben gördesz, azaz török csomókat látunk.

II. Asszimmetrikus csomózás

Az asszimmetrikus „szenné” (perzsa) csomó relatíve kisebb felületet igényel. (Ebben az esetben a láncfonalak szinte egymáson helyezkednek el.) A klasszikus aszimmetrikus csomóra jellemző, hogy egy láncfonalat teljesen körülvesz, körülhurkol, míg a másikat csak átöleli.

maxresdefaultAlapvetően kétféle klasszikus aszimmetrikus csomózást ismerünk, amelyeket aszerint különböztetünk meg egymástól, hogy a hurokkal szemben lévő fonalvégek jobbra vagy balra helyezkednek el. Míg a korábban bemutatott szimmetrikus, „gördesz” (török) csomózásra kevésbé jellemző a csomók két szinten történő elhelyezése, az aszimmetrikus „szenné” (perzsa) csomózási technikában az egymás melletti felvetőszálakat gyakran feszítik különböző módon, eltávolítva egymástól a láncfonalakat, ezzel előidézve a szőnyegek felületének barázdáltságát, még izgalmasabbá téve a színvilágot és a mintázatot.

A szimmetrikus csomózásnál ismertetett négy láncfonal köré kötött „dzsufti” vagy „dzsufti jellegű” csomókat az aszimmetrikus technikában az alábbi ábrákon bemutatott jellemző változatokban alkalmazzák.

Tekintse meg termékeinket a weboldalunkon:

http://www.kabiriszonyeghaz.hu/

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Egyéb
kabiri-szonyeg

Perzsia bemutatása

Forrás: Wikipédia A perzsák (perzsa: پارسیان) azon iráni népek közé tartoznak, akik anyanyelvként a perzsa nyelvet beszélik. Ők a mai Irán lakosságának mintegy 61-65%-át teszik ki. Az Irán az “árja” szó többes száma és indoiráni népeket jelent. A mai Irán lakossága erős keveredés eredménye.[23] 1935 előtt nyugaton Perzsia néven hívták az országot és állampolgárait hivatalosan perzsáknak nevezték. A perzsákat – antropológiai sajátosságaikat tekintve – a középmagas termet, többé-kevésbé sötét

Tovább olvasom »

A keleti szőnyegek készítése

A rendelkezésre álló adatok alapján két elmélet alakult ki arra vonatkozóan, milyen motiváció alapján készültek el napjaink szőnyegeinek ősei. A keleti szőnyegek létrejöttének titka A rendelkezésre álló adatok alapján két elmélet alakult ki arra vonatkozóan, milyen motiváció alapján készültek el napjaink szőnyegeinek ősei. Az egyik magyarázat szerint az első példányokat nomád népek készítették el és

Tovább olvasom »
Egyéb
kabiri-szonyeg

Kabiri előadás

Kabiri előadás KÍváncsi mi a különbség egy kézzel készült és egy gépi csomózott szőnyeg között? Szőnyeg bemutató és anyagpróba. Kollégáink élőben mutatják meg a kézzel csomózott szőnyegek kézi házilagos tisztításának titkait. Facebook esemény: kattints ide. Helyszín: 1122 Budapest, Krisztina körút 11.   Időpont: 2019.10.11 16:00-18:00 A részvétel díjtalan.

Tovább olvasom »
Scroll to Top

Keresés