A szőnyegek csomózási technikái

A górcső alá vett közép-ázsiai területeken két fő típus alkalmazásával csomózzák a láncfonálra a csomózásra használt fonalat.

Kézzel készített szőnyegek csomózási technikái

I. Szimmetrikus csomózás

A górcső alá vett közép-ázsiai területeken két fő típus alkalmazásával csomózzák a láncfonálra a csomózásra használt fonalat. Az egyik típus a szimmetrikus vagy másképpen gördesz (más néven – eredete után – török). A szimmetrikus, „gördesz” (török) csomózásra jellemző, hogy két láncvonalat körülölelve, középen bújik föl a gyapjúszál, ezáltal megalkotva a bársonyos felületet alkotó elemét.

Ezt a csomózást inkább a nomád szőnyegkészítők kedvelik. Viszonylag laza, nagyobb területet igénylő csomókat eredményez. A fenti ábrán látható, hogy a csomókat alapvetően két láncfonal köré kötik, viszont ez nem tekinthető kizárólagos szabálynak. Az alábbi ábrán a szimmetrikus csomózás egy másik változatát, a dzsufti vagy dupla csomózás-i technikát láthatjuk, amelynél – jellemzően egyes perzsa (iráni) területeken – négy láncfonalat átölelve készülnek a csomók. A négy láncfonalat átölelő dupla csomózás célja nem más, mint a termelés növelése, ezzel a technikával ugyanis felére csökkentett csomószámmal, majd 50%-al csökkenthető a munkaidő.

3wr

Természetesen ezzel a munkamódszerrel nem kerülhetők ki a minőségre kifejtett negatív hatások, hiszen a csomószám drasztikus csökkentése például negatív hatással lehet a kopásállóságra is. A dzsufti csomózás (általában a 4 láncfonalat átölelő technika) nem nevezhető elterjedtnek, leginkább a perzsa (iráni) Horászánban és Kirmánban alkalmazzák.

A különböző technikával készült dzsufti vagy dzsuftiszerű csomókat – a fenti jobb oldali ábrán látható módon – szinte mindig ugyanazon láncfonalak köré kötik az egymást követő sorokban. A szimmetrikus csomózás egy kevésbé elterjedt, de az üzbég, kazah, kirgiz és észak-afganisztáni szőnyegkészítők által jól ismert fajtájánál a csomókat a dzsuftival szemben nem az egymás melletti láncfonalakra kötik és nem 4 láncfonalat átölelve. Az alábbi ábrák jól szemléltetik, amint a csomózásnál minden második láncfonalat kihagyják.

3

Ezzel a módszerrel az egyik sorban az első és a harmadik, míg a következő sorban a második és negyedik láncfonalakra kerülnek a csomók. Míg a dzsufti csomózásnál láthatjuk, hogy az egymás utáni sorokban jellemzően ugyanazon láncfonalpárokra kötik a csomókat, egyes afgán, türkmén és kurd területeken – a fenti két ábrán megszemlélhető – eltolt (más néven átlós) csomókat alkalmaznak. A másik csomózási típus az aszimmetrikus vagy másképpen szenné (eredete után – perzsa). A korábban használt török és perzsa megnevezések azonban teljes zavart kelthetnek a keleti szőnyegeket kedvelő, de mélyebb ismeretekkel nem rendelkezőkben, ugyanis már évszázadokkal ezelőtt mindkét típus gyökeret vert az említett földrajzi területeken.

Ebből következően nem kell zavarba esni, ha pl. a perzsa Szenné városában készült szőnyegben gördesz, azaz török csomókat látunk.

II. Asszimmetrikus csomózás

Az asszimmetrikus „szenné” (perzsa) csomó relatíve kisebb felületet igényel. (Ebben az esetben a láncfonalak szinte egymáson helyezkednek el.) A klasszikus aszimmetrikus csomóra jellemző, hogy egy láncfonalat teljesen körülvesz, körülhurkol, míg a másikat csak átöleli.

maxresdefaultAlapvetően kétféle klasszikus aszimmetrikus csomózást ismerünk, amelyeket aszerint különböztetünk meg egymástól, hogy a hurokkal szemben lévő fonalvégek jobbra vagy balra helyezkednek el. Míg a korábban bemutatott szimmetrikus, „gördesz” (török) csomózásra kevésbé jellemző a csomók két szinten történő elhelyezése, az aszimmetrikus „szenné” (perzsa) csomózási technikában az egymás melletti felvetőszálakat gyakran feszítik különböző módon, eltávolítva egymástól a láncfonalakat, ezzel előidézve a szőnyegek felületének barázdáltságát, még izgalmasabbá téve a színvilágot és a mintázatot.

A szimmetrikus csomózásnál ismertetett négy láncfonal köré kötött „dzsufti” vagy „dzsufti jellegű” csomókat az aszimmetrikus technikában az alábbi ábrákon bemutatott jellemző változatokban alkalmazzák.

Tekintse meg termékeinket a weboldalunkon:

http://www.kabiriszonyeghaz.hu/

Szeretne elsőként értesülni a legújabb híreinkről és linformációinkról?

Cikkeink hasonló témában

A CSOBI ZIEGLER TÖRTÉNETE RÖVIDEN

AZ interjú

Ezek érdekelhetnek még

Ez is érdekes lehet

Afgán gasztronómia

×
×

Cart

Regisztráljon a kedvezményekért!

Legyen Ön is a Kabiri család tagja! Készítsen felhasználót, és értesüljön elsőként a legújabb ajánlatainkról, kedvezményeinkről, és egyéb híreinkről!