A gyapjú felhasználása - Kabiri Szőnyegház

A gyapjú felhasználása

Forrás: Wikipédia

gyapjú a magyar nyelvben általában a juh testét borító, összefüggő bundát alkotó szőrzetet jelenti. Ritkábban egyes más állatok (például angórakecskekasmírkecske) szőrzetét is nevezik gyapjúnak, de ilyen esetben mindig elé teszik az állat nevét (angóragyapjú, kasmírgyapjú).

A gyapjú – a hernyóselyem mellett – az egyik legfontosabb állati eredetű textilipari nyersanyag, noha a világ 74,7 millió tonna szálasanyag-termelésének mindössze 1,7%-át teszi ki (2006. évi adatok).[1] Ez a mennyiség hosszú ideje nagyjából változatlan, mert a juhállomány és az egy-egy állatról lenyírható mennyiség gyakorlatilag állandó. A gyapjú jelentősége elsősorban a ruházkodásban és a lakástextíliák (takarók, szőnyegek, bútorkárpit-anyagok) körében nagy, ami főleg kiváló melegtartó képességének, puhaságának, rugalmasságának, kellemes tapintásának köszönhető. Ipari alkalmazása főleg a nemezgyártásban számottevő.

12_barany_mti_meszaros_janos-780x427

A gyapjú anyaga állati fehérje, túlnyomórészt aminosavakból felépülő keratin.

A gyapjúszálak az állat bőrén csoportosan (pászmákban) nőnek, több egymás melletti pászmát kötőszálak kapcsolnak össze és fürtöket alkotnak. Ezek a fürtök alkotják a gyapjúbunda építőelemeit. Egy állat bőrfelületén – a fajtától és az egyéb táplálkozási és környezeti tényezőktől függően – 16–130 millió szál van. A gyapjúszálak finomsága, hosszúsága, a lenyírható bunda tömege és az abból nyerhető tiszta gyapjúszál-mennyiség stb. a juhfajtától függ.

kisbarany-20170426

Egy-egy állatról 3–10 kg gyapjú nyírható le, ennek 30–75%-a hasznosítható textilipari célra. (A fennmaradó rész főleg szennyeződés.) A szálak vastagsága 16–60 μm, a fürthosszúság 40–400 mm között változik, függően a juhfajtától és a bundában való elhelyezkedéstől is. Minél vékonyabbak a szálak, annál finomabb fonal készíthető belőlük. A legfinomabb a merinó fajták gyapja (16–30 μm), a leghosszabb szálú a cheviot (ejtsd: sevió) fajtáké (150–400 mm), a durva gyapjút adó juhok, például a racka fajták szálvastagsága 30–60 μm, fürthosszuk 200–300 mm. A fürthosszúság attól is függ, hogy évente csak egyszer vagy többször nyírták-e a juhokat. A többszöri nyírás a szőrszálak növekedését serkenti, ezért rövidebb, de nagyobb mennyiségű gyapjút eredményezhet.

Fonalgyártás

A fonodába bekerülő zsákolt gyapjúbundákat szétszedik és az azonos hosszúságú és vastagságú részeket szétválogatják. A bundát mechanikai és vegyi tisztításnak vetik alá. Az előbbivel a szálakra tapadt szilárd szennyeződéseket porolják ki, az utóbbival az oldható szennyeződéseket (zsírok, sók) és az általuk megkötött apró szennyeződéseket távolítják el lúgos közegben történő mosószeres mosással, a gyapjúzsír elszappanosításával, illetve emulgeálásával, vagy oldószeres kioldásával. A gyapjú növényi szennyezőanyagait (bogáncsok és más növénymaradványok) ásványi savas oldatban végzett áztatással kezelik, ezt követően szárítással a savat töményítik, majd az ún. “égetéssel” (100–105 °C-os szárítótérben) a cellulózt lebontják, elszenesítik (karbonizálás) és a maradványokat kiporolják.

EMwktkqTURBXy8yNjdjZDUyNTc0MGI5N2RhNGU5MWQ0Y2E0Njc4OTk2Yi5qcGVnkpUDAMzSzReAzQ04kwXNAxTNAbw

A megtisztított, együttesen feldolgozni kívánt különböző fajtájú és színű gyapjútételeket gondosan összekeverik, esetleg hozzákeverve más szálasanyagokat is, és olajos emulzióval bepermetezik. Ez megkönnyíti a fürtök szétbontását az ezután következő bontás során, az ún. farkasológépen. Ennek a gépnek fogakkal borított hengerei szedik szét a nagyobb szálcsomókat. A csomók finomabb bontását kártolgépen végzik, ennek hengeri finom tűkkel vannak borítva, amelyek szétfésülik az összetapadt szálakat. A több fokozatban végzett kártolás biztosítja egyúttal a különböző hosszúságú, fajtájú és nyersanyagú szálak egyenletes keveredését is. Ezután következik a nyújtás, a fésülés, az előfonás és a végfonás, majd esetleg a cérnázás.

Forrás: Wikipédia

Látogassa meg honlapunkat:

http://www.kabiriszonyeghaz.hu/

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: pinterest
Pinterest

Perzsa szőnyeg vagy keleti szőnyeg?

A varázslatos, sokszínű és szinte kivétel nélkül egyedi keleti szőnyegek, meghódították jószerével az egész világot. A nyugati emberek köztudatába, szóhasználatába „perzsa szőnyegként” vonultak be a keleti országok, tájak szőnyegei. Ennek oka abban valószínűsíthető, hogy a közép-keleti, ókori Perzsia területéről érkezett Európába a legtöbb szőnyeg. Valójában a napvilágra került leletek alapján a keleti szőnyegek bölcsője a

Tovább olvasom »

Örmény szőnyegek

Örmény szőnyegnek a 16-17. századi kaukázusi csomózott szőnyeget nevezik. A Kaukázus népei közül az örményeket tartják a legrégibb szőnyegkészítőknek. Ezt alátámasztani látszik, hogy a szőnyegek motívumai az örménylakta vidék legrégibb motívumai. Ezek: a korai darabokon sárkány, főnix és állatfigurák, a későbbieken csak palmettás motívumok. A korai örmény szőnyegek önálló típusai a fás, a madaras és a basztardszőnyeg.

Tovább olvasom »
Egyéb
kabiri-szonyeg

Találjuk meg a tökéletes szőnyeget!

Forrás és tulajdonos: homeinfo, a cikk szerzője Nagy Brigitta “A szőnyeg kiválasztása egyike a legnehezebb feladatoknak otthonunk berendezésekor. A megfelelő méretű szőnyeg tereket határol körbe, a tökéletes szín a helyiség egész hangulatát meghatározza, míg a textúra melegséget adhat otthonunknak. A tökéletes szín A lakásban körbenézve könnyedén meghatározhatjuk az uralkodó színeket és mintákat, felületeket. Ha arra

Tovább olvasom »
Érdekesség
kabiri-szonyeg

E-havi nyomtatott PR cikkeink

Februárban két PR anyagunkat is leközölték nyomtatott formában.  A Lokál interjúból két verzió is készült. (A cikkek teljes méretben a képek lementése után olvashatóak.)   http://www.kabiriszonyeghaz.hu/

Tovább olvasom »
Scroll to Top

Keresés