A varázslatos, sokszínű és szinte kivétel nélkül egyedi keleti szőnyegek, meghódították jószerével az egész világot. A nyugati emberek köztudatába, szóhasználatába „perzsa szőnyegként” vonultak be a keleti országok, tájak szőnyegei. Ennek oka abban valószínűsíthető, hogy a közép-keleti, ókori Perzsia területéről érkezett Európába a legtöbb szőnyeg. Valójában a napvilágra került leletek alapján a keleti szőnyegek bölcsője a közép-ázsiai Kelet-Turkesztan. Ennek legrégebbi, i.e. V. századból származó gyönyörű, gyapjúból csomózott bizonyítékára Kelet Turkesztan területén Pazirik mellett találtak rá a régészek. keleti szőnyeg
Mivel az i.e. III. századi mezopotámiai kultúrák üzleti életének számos adatát tárgyi bizonyítékként írott cseréptáblácskák őrzik, ezekből biztosan tudható, hogy már akkor igen élénk volt a gyapjútermékek kereskedelme. Minden bizonnyal ez az intenzív kereskedelem is elősegítette, hogy a Turkesztánból útjára induló finom gyapjú kelmék keletkezésük bölcsőjéből igen nagy utat tehessenek meg Perzsiába, Anatóliába, a Kaukázus vidékére, majd Kínába, Indiába és Európába is. A türk rovásírásos emlékeken túl Marco Polo velencei kereskedő, utazó Millione című beszámolójából nem csak bepillantást kaphatunk a térség gazdag gyapjúkelme kereskedelmébe, de papírra vetett gondolataiból szinte magunk is érezhetjük milyen hatást gyakoroltak a nagy utazóra a keleti szőnyegek. Marco Polo így számolt erről be: „ Itt készülnek a világ legfinomabb és legszebb színű szőnyegei”!
Véleményem szerint – nem vitatva a „perzsa szőnyeg” megnevezés praktikusságát – pontosabb terminológia a „keleti szőnyeg”, amely az elmúlt évtizedekben ráadásul kibővült a kilimekkel (egyes tájak szó használatában kelimek) és más szövött anyagokkal, így már nem csupán a csomózott szőnyegekre utalva.